AZ OLCSÓ JEGYZŐKÖNYV A JÓ JEGYZŐKÖNYV

Esküszöm, ha nem saját magam olvasom, hanem valaki mondja, lehet el sem hiszem. De mivel én magam láttam leírva, így “szíven ütött”. De tulajdonképpen - és sajnálattal szemlélve - nem csodálkozom a dolgon.

Megértem, és a megkeresésekkel és telefonhívásokkal megélem, hogy sokan az eladás előtt, az ügyvéd által előkészített szerződésben találkoznak magával a fogalommal és annak szükségességével. És együtt tudok érezni: megint fizetni, még egy kiadás, még egy felesleges papír…

Bizonyos esetekben egyet tudok érteni vele. Például, ha valaki megvesz egy 70-es években épült panellakást, valószínűleg betonig bontja. Jó esetben cseréli a vezetékeket is. Ilyenkor írjanak egy nyilatkozatot, hogy a vevő felújítja az elektromos hálózatot. Bizonyos esetekben azonban nem tudok azonosulni ezzel.

Abban a világban, ahol egyre többet hallani az olyan vevőkről, akik nem restek utólagosan behajtani a különböző problémák kijavításának árát a korábbi eladótól, azt hiszem, van létjogosultsága egy ilyen vizsgálatnak. De csak és kizárólag az alapos, minden körülményt vizsgáló vizsgálatra!

Elképesztő mennyiségű “papírgyáros” jelent meg a piacon, “rárepülve” a kínálkozó lehetőségre. Home office-ban, fénykép alapján, szemrevételezés nélkül, műszeres vizsgálat nélkül… olyanokat látok, és olyanokat hallok! Huhhhh…

Mert amíg nincs baj, addig nincs baj - ahogy az öregem mondta régen. Fontos tudni azonban, hogy a vizsgálat megrendelőjét is terheli felelősség, függetlenül attól, hogy kit bízott meg. Nem lehet, hogy jobb elkerülni a későbbi vitákat?