“Itt van az ősz, itt van újra, / S szép, mint mindig, énnekem. / Tudja isten, hogy mi okból / Szeretem? De szeretem.” - mindig ez a strófa jut eszembe Petőfitől, ha meglátok egy levelekkel teli fás ligetet akár a lakótelepen is.“S hallgatom a fák lehulló / Levelének lágy neszét.” - és emlékszem…