Lehet ezért a kijelentésért sokan meg fognak kövezni. Nem gondolom, hogy ördögtől való lenne ez a gondolat. És ha nagyon pontos szeretnék lenni, akkor nem feltétlenül a lakásra gondolok, hanem a méretére.

Elsősorban a méretéből adódó fenntarthatóságra, energiaigényére, fűthetőségére, stb. Bár egy panellakásnak számos hátránya van (pl. szobák elosztása, kis konyha, fürdő, stb.), mégis a fűtés, energiaellátás szempontjából ideális. Persze elsősorban olyan szempontból, hogy kis ráfordítással fenntartható és követhető a fogyasztásunk.

Ugyanakkor persze benne van a pakliban, hogy a kényelem egyik ára a kiszolgáltatottság ezen a téren (mind az áram, mind a fűtés esetén), bár ez a veszély egy családi ház esetén is fennáll (ha elfogy, akkor elfogy).

Már csak azért is igaz lehet a teória, mert nemhogy csökkent volna a kereslet a panellakások iránt, hanem a várt csökkenés elmaradása helyett területenként komoly növekedés jellemezte az ingatlanpiac ezen szegmensét.

De, ha az életteret veszem figyelembe, a régi házakat is kb. panel méretűre tervezték, csak más adottságokkal. Ha utána néztek egy kicsit, akkor az ún nevezett Kádár-kockák tervei is ezeken az alapokon nyugodtak.

Úgy hiszem, hogy az akkori (szűkös?) lehetőségek eleve szükségessé tették a kisebb terek kialakítását. Persze tudom, hogy az uniformizálás, az egyformaság, és az egyszerűség dominált, de úgy hiszem, hogy az akkori tervezők is végeztek különböző energiahatékonysági számításokat.

Szóval lehet, hogy az akkori 60-70 nm-es alapterületű lakás vagy ház lesz az ideális méretű élettér újra?

#villanyszerelés #villanypéter #panel #panelvillanyszerelés