A múlt heti meló - az év utolsó nagyobb projektje - nagyon jó volt. Pöpecül ott volt minden, ahol lennie kellett, azt találtuk, amire számítottam. Jó volt a terv, jó volt a munkatempó, és egyébként is levezetésnek tökéletes.

(Bár van még bőven az évből, és lehetne nyomni a melót, mégis kellett hagyni egy kis szünetet a szerelvényezéseknek. Erről holnap írok, tanulságos.)

Az esetek nagy többségében a munkánk igazán hangos részét az adott hét hétfőjén “letudjuk”. Ezt el is mondom a tulajdonosnak, és megkérem, hogy szóljon a szomszédoknak is erről, írja is ki a megfelelő helyekre. Ez egyrészt egy jó alkalom a közvetlen bemutatkozásra, másrészt egy pozitív gesztus. Hiszen mégiscsak ő fog ott lakni.

Ez esetben már egy ideje ott laktak, és most jutott idő és “kedv” a felújításra. Nem lehetett panasz a szomszédságra, kivéve egy idősebb hölgyet. Sajnos sok embert láttam már félig meddig tönkremenni, de mindig megdöbbent, hogy mit művel velünk hosszú távon az alkohol mértéktelen fogyasztása.

A kapcsolatunk a szomszéddal igazán jól indult: hétfőn bekopogott és segítséget kért az elveszett telefonja megkeresésében (“csörgessem már meg”). Kiderült, hogy a taxiban hagyta el. Hívtuk is megfelelő fórumokat, és 12 óra tájában meg is érkezett a készülék. Másnap kaptunk egy üveg kólát és bort, mondván hogy ő nagyon szereti a boroskólát, mi is biztos.

A bort tisztelettel elutasítottam, mondván nem iszunk (ami tényleg így is van), de a kóla jól esett. 2 napig nem is láttuk, hallottuk, csütörtökön egy kisebb módosítás (és a lakáselosztó tábla szerelése) miatt fúrnunk kellett. Bekopogott, kérdezte meddig tart még, mondtam a nagyon hangos max 5 perc, de 4 fúrás lesz majd még az elosztó felszerelése.

Sajnos nem vettem észre, hogy már ekkor is csillogtak a szemei. Elment “vásárolni”, mert nem bírja a zajt. Szerencsétlenségünkre teljesen pontosan akkor ért vissza, amikor a 4 darab lyukat kellett fúrni. Nem akarom részletesen leírni az eseményeket, mert a stílus, a hangnem az egész jelenet gyomorforgató volt.

Álltunk csak ott.

Nem vagyunk ideges típusok és nem szoktunk beleállni parttalan vitákba (most sem tettük), de ez most nekünk is sok volt. Eléggé a hatása alá kerültünk annak, hogy hétfőn még mi segítettünk neki, amire nem is emlékezett. És hogy egy egyébként kedves nagymama típusnak kinéző hölggyel (lehet az is volt korábban) mit tesz a mérhetetlen alkoholfogyasztás…


#villanyszerelés #villanypéter #panel #panelvillanyszerelés