CSIPKED A RADIÁTOR
A legutóbbi lakás felmérés alkalmával került ez szóba, és egészen gyorsan meg is lett a probléma megoldása. Adott volt a radiátor az ablak alatt, mellette egy íróasztal pár laptoppal, amiket a nem messze lévő konnektorból egy hosszabbítón keresztül láttak el energiával.
A hosszabbító egy falon kívüli dupla dugalj egyik felébe volt bedugva. Mellette a klíma kültéri egysége csatlakozott egy dugvillán keresztül. Ez már egy felújított konnektor volt (cseréltnek mondanám inkább), mert a régi állítólag szétégett (nem így mondták, de ez volt a lényege).
Azt tudni érdemes, hogy adott klímaberendezések működési rendszerük okán a védővezetőt aktívan használják apróbb áramok levezetésére. (Itt kérek elnézést minden szakembertől, röviden és érthetően szerettem volna leírni a jelenséget, így ha kijavítotok egy rövid és velős jelenség-leírással, ami a tényleges folyamathoz közelebb áll, azt szívesen fogadom.)
Emiatt a klíma az újonnan felszerelt földelt dugalj földelő kapcsain keresztül, - földelés hiányában - a hosszabbító zöld-sárga vezetékén keresztül összekapcsolódott a laptopokkal. S itt az adott fémes részek, valamint a radiátor egyszerre történő érintése esetén történt a csipkedés. A klíma kihúzása megoldotta a problémát. (Ezt azóta telefonon is megerősítették.)
Az eset jól rávilágít arra, hogy miért problémás földeletlen dugaljat földelt dugaljra cserélni olyan helyen, ahol védővezető kiépítése nem történt meg. A panellakások többségének építésekor az úgynevezett melegpadlós helyiségekben (szobákban jellemzően) nem volt kötelező földeléshez vezeték “kihúzása” (szabvány írta elő).
Emiatt aztán felújítás esetén, amennyiben az elektromos hálózat maga nem újult meg, csak a külcsín, az ilyen dugaljak cseréje tilos, és életveszélyes is lehet. Ami viszont biztos, hogy hamis biztonságérzetet ad, illetve csatlakoztathatóak hozzá olyan eszközök, amik igénylik a védővezető jelenlétét.
Vajon mennyi panellakásban találhatók meg ezek a megoldások?